A pápaválasztás folyamata mindig is Péter apostol újbóli megjelenésének szimbolikus pillanataként értelmezhető - hangsúlyozta Re bíboros homíliájában. A választás nem csupán egy új vezető kiválasztásáról szól, hanem a hitélet mélyebb értelmének megújításá

A bíboros homíliájában hangsúlyozta: "Péter minden utódjának feladata, hogy növelje minden keresztény közösségét Krisztussal; a püspökök közösségét a pápával és a püspökök közösségét egymás között".
Az Apostolok Cselekedeteiben olvashatjuk, hogy Krisztus mennybemenetele után, Pünkösdre várva, Máriával, Jézus édesanyjával együtt mindenki kitartóan imádkozott (vö. ApCsel 1,14). Pontosan ezt a szent cselekedetet végezzük mi is néhány órával a konklávé megkezdése előtt. Az oltár mellett, a Szűzanya figyelő tekintete alatt állunk ebben a bazilikában, amely Péter apostol sírja fölött emelkedik. Érezzük, hogy Isten egész népe velünk van, egyesülve a hit, a pápa iránti szeretet és a bizakodás érzésével. Azért gyűltünk itt össze, hogy a Szentlélek világosságát és erejét kérjük, hogy megtaláljuk azt a pápát, akire az egyháznak és az emberiségnek ebben a nehéz és bonyolult történelmi pillanatban szüksége van.
Az imádság és a Szentlélek segítségének hívása alapvető és elengedhetetlen hozzáállás, különösen amikor a választó bíborosok egy rendkívül fontos és felelősségteljes döntés előtt állnak. Ez a folyamat nem csupán egy emberi cselekedet, hanem egy különleges jelentőséggel bíró esemény, ahol elengedhetetlen, hogy minden személyes érdek és megfontolás háttérbe szoruljon. Ilyenkor egyedül Jézus Krisztus Istenének akaratát, valamint az Egyház és az emberiség jólétét kell szem előtt tartanunk és a szívünkben őriznünk.
Az evangélium szavai Jézus legfőbb üzenetének szívébe vezetnek minket, amelyet a búcsúvacsora estéjén az emeleti teremben osztott meg apostolaival: "Ez az én parancsom: Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket." Ezzel a mondattal Jézus nem csupán a szeretet fontosságát hangsúlyozza, hanem azt is, hogy ez a szeretet milyen mély és önzetlen kell, hogy legyen. Később megerősíti ezt, amikor azt mondja: "Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért" (Jn 15,12). Ez a szeretet üzenete, amelyet Jézus "új" parancsolatként emleget. Új, mert nem csupán egy negatív elvet fogalmaz meg, mint az ószövetségi tanítás, amely így szólt: "Ne tedd másokkal azt, amit nem akarsz, hogy veled tegyenek!", hanem egy aktív, pozitív cselekvést sürget, arra ösztönözve minket, hogy a mások iránti szeretetünk valóban túlmutasson önmagunkon.
A Jézus által kinyilatkoztatott szeretet határok nélküli, és minden tanítványának gondolkodásában és tetteiben elengedhetetlen tulajdonság. Az ő tanítványainak szívében mindig az igazi szeretetnek kell tükröződnie, miközben elkötelezik magukat egy új civilizáció megteremtése mellett, amelyet VI. Pál "a szeretet civilizációjának" nevezett. A szeretet az az egyedüli erő, amely képes gyökeresen átalakítani a világot. Jézus az utolsó vacsora kezdetén egy meglepő, ám annál tanulságosabb gesztussal példázta ezt a szeretetet: lehajolt, hogy mások szolgálatába álljon, és megkülönböztetés nélkül megmosta az apostolok lábát, beleértve Júdást is, aki elárulta őt. Ez a cselekedet Jézus üzenetének fontos része, amely összekapcsolódik a szentmise első olvasmányával, ahol Izaiás próféta emlékeztet bennünket arra, hogy a pásztorok legfőbb jellemzője a teljes önátadásig menő szeretet.
A szentmise liturgikus szövegei felhívnak minket a testvéri szeretetre, a kölcsönös segítségre és az egyházi közösség és az egyetemes emberi testvériség iránti elkötelezettségre. Péter minden utódjának feladatai közé tartozik, hogy növelje ezt a közösséget, minden kereszténynek a közösségét Krisztussal; a püspökök közösségét a pápával és a püspökök közösségét egymás között. Nem egy önmagára vonatkoztatott közösséget, hanem az emberek, népek és kultúrák közötti közösséget, amelynek szíve középében áll, hogy az Egyház mindig "a közösség otthona és iskolája". Ez az erős felhívás arra is szól, hogy az Egyház egységét fenntartsa a Krisztus által az apostoloknak jelzett úton. Az Egyház egységét Krisztus akarja; egy olyan egységet, amely nem egyformaságot jelent, hanem szilárd és mély közösséget a sokféleségben, mindaddig, amíg teljes hűségben marad az evangéliumhoz.
Minden pápa továbbra is Pétert és az ő küldetését testesíti meg, és így Krisztust képviseli a földön; ő a szikla, amelyre az Egyház épül (vö. Mt 16,18). Az új pápa megválasztása nem egyszerűen személyek egymás követése, hanem mindig Péter apostol visszatérése. A választó bíborosok a Sixtus-kápolnában adják le szavazatukat, ahol - ahogy az Universi dominici gregis apostoli konstitúció mondja - "minden hozzájárul Isten jelenlétének tudatosításához, akinek színe előtt mindenkinek meg kell jelennie egy napon, hogy megítéljék". II. János Pál pápa a "Római Triptichon" művében azt kívánta, hogy a szavazás nagy döntésének órájában az Ítélő Jézus fenyegető michelangelói képe mindenkit emlékeztessen majd felelősségének nagyságára, hogy a "legfőbb kulcsokat" (Dante) a megfelelő kezekbe helyezze.
Imádkozzunk tehát, hogy a Szentlélek, aki az elmúlt száz évben egy sor igazán szent és nagy pápát adott nekünk, adjon nekünk egy új, Isten szíve szerint való pápát az egyház és az emberiség javára. Imádkozzunk, hogy Isten olyan pápát adjon az Egyháznak, aki a legjobban tudja, miként kell felrázni mindenki lelkiismeretét és az erkölcsi és lelki energiákat a mai társadalomban, amelyet ugyan nagy technológiai fejlődés jellemez, de amely hajlamos megfeledkezni Istenről. A mai világ sokat vár az Egyháztól azoknak az alapvető emberi és lelki értékeknek a megőrzése érdekében, amelyek nélkül az emberi együttélés nem lesz jobb, sem nem marad a javak letéteményese a jövő nemzedékek számára. A Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja, járjon közben anyai közbenjárásával, hogy a Szentlélek megvilágosítsa a választó bíborosok elméjét, és hogy egyetértsenek egy olyan pápa megválasztásában, akire korunknak szüksége van - zárta homíliáját Giovanni Battista Re bíboros a konklávé megkezdésének a napján.
Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás a "Kapcsolódó témák" kifejezéshez: "Összefonódó területek:" Ha további információkat vagy kontextust szeretnél hozzáadni, szívesen segítek!
Vejkey Imre: Imádkozzunk azért, hogy a fehér füst mihamarabb szálljon fel