"A Nyugat nem kínált alternatívát" – Szergej Lavrov védelmébe vette Vlagyimir Putyint, és méltatta a magyar kormány munkáját a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

Lavrov kijelentette, hogy "az oroszellenes szankciók ellenére a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődnek. Sikeresen folytatódik együttműködésünk zászlóshajó projektjének - a paksi atomerőmű bővítésének és korszerűsítésének - megvalósítása. A helyszínen jelenleg aktív munkálatok folynak. Az erőmű építési és szerelési bázisának létesítményei várhatóan 2025 végére készülnek el".

Az orosz külügyminiszter szerint tervszerűen történik az orosz szénhidrogének szállítása és Oroszország nagyra értékeli megbízható beszállítói hírnevét, emellett kész együttműködni minden felmerülő kérdésben a magyar partnereivel. Úgy látja, jó távlatok vannak a magyar fővárossal folytatott további párbeszédeknek.

Az interjú során felmerült a kérdés, hogy Oroszország valóban a tartós béke irányába lép-e, vagy csupán időt kíván nyerni katonai stratégiájának finomítására. Az orosz külügyminiszter természetesen nem azzal a válasszal állt elő, hogy időt keresnek, hanem hangsúlyozta, hogy nyitottak a konfliktus békés rendezésére. "Ez azonban valóban a tartós békéről kell, hogy szóljon, nem csupán egy átmeneti fegyverszünetről" - mondta Szergej Lavrov.

Ezután hosszan fejtegette az oroszok által Ukrajnában átélt üldöztetéseket, emellett szólt a kelet-ukrajnai háborúról is. Kiemelte, hogy "2014 után az ukrán büntetőosztagok több mint tízezer orosz és orosz ajkú donbászi civil életét oltották ki" - olvasható a Telex által közölt információkban.

Ezeket követően Lavrov az ukrán nyelv használatát támogató intézkedésekre is rátért. Kifejtette, hogy "a kijevi kormány hadat hirdetett az orosz nyelv és kultúra ellen." Rámutatott arra is, hogy más etnikai csoportok, mint például a magyarok, románok, lengyelek, bolgárok, örmények, beloruszok és görögök is hasonló erőszakos ukránosításon mentek keresztül. "Budapesten ezt jól tudják" - tette hozzá. Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy "manapság Oroszország és Magyarország nyíltan kiáll honfitársaik védelmében, és lehetőségünk van közös erőfeszítéseinket egyesíteni ennek érdekében."

Az interjú során az a téma is szóba került, hogy több nyugati hírszerző ügynökség azt állítja, bizonyítékaik vannak arra, hogy Vlagyimir Putyin ki akarja terjeszteni az orosz befolyást Európában, azonban Lavrov tagadta, hogy az orosz elnöknek ilyen tervei lennének.

Szergej Lavrov a beszélgetés során soha nem használta a "háború" kifejezést az orosz-ukrán konfliktusra, hanem a megszokott orosz narratívának megfelelően "különleges hadműveletnek" titulálta azt. Kifejtette, hogy nem volt más lehetőségük, mivel "a Nyugat folyamatosan fegyverekkel látta el Ukrajnát, hogy erőszakkal oldják meg a donbaszi és a krími helyzetet".

Majd hozzátette, "végül nem hagytak más választást, mint a különleges hadművelet elindítását. Biztos vagyok benne, hogy bármelyik önmagát becsülő ország pontosan ugyanezt tette volna ebben a helyzetben".