A NATO főtitkára útra kelt az Egyesült Államokba, hogy személyesen találkozzon Donald Trumppal.
Már két nappal Donald Trump megválasztása után jelezte, hogy találkozni akar a 2025. január 20-án hivatalba régi-új amerikai elnökkel.
Mark Rutte, a NATO főtitkára pénteken először találkozott Donald Trumppal, mióta az amerikai elnökké való megválasztása a hónap elején megtörtént - közölte a transzatlanti katonai szövetség szóvivője szombaton. Farah Dakhlallah rövid nyilatkozatában elmondta, hogy a találkozóra a floridai Palm Beachben került sor, ahol a résztvevők a szövetség előtt álló globális biztonsági kihívásokat vitatták meg. A NATO hivatalos weboldalán közzétett információk szerint Mark Rutte és kísérete Mike Waltz kongresszusi képviselővel is találkozott, aki Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadójaként fog tevékenykedni, valamint a megválasztott elnök nemzetbiztonsági csapatának több tagjával is eszmét cseréltek.
Mark Rutte már november 7-én, két nappal Donald Trump megválasztása után kifejezte szándékát, hogy találkozik a 2025. január 20-án hivatalba lépő elnökkel. A találkozó célja, hogy megvitassák Észak-Korea lehetséges belépését az orosz-ukrán konfliktusba.
Mark Rutte, aki október óta tölti be a NATO vezetői posztját, széles körben elismert európai politikai alaknak számít, aki Donald Trumppal alakított ki szoros együttműködést az amerikai elnök első ciklusa alatt, 2017 és 2021 között. Ekkor Donald Trump határozottan nyomást gyakorolt a NATO többi tagjára, és legutóbb, 2024. február 10-én, éles megjegyzésekkel fenyegette meg szövetségeseit, miszerint Oroszországot uszítja rájuk, amennyiben nem teljesítik pénzügyi kötelezettségeiket. Ez a kötelezettség azt kívánja meg, hogy minden NATO-tagország a bruttó hazai termékének (GDP) legalább 2%-át hadikiadásokra fordítsa. A tagállamok többsége ezt már teljesíti: 2024-ben Lengyelország vezet a sorban 4,12%-kal, míg Észtország a második 3,43%-kal, az Egyesült Államok pedig a harmadik helyen áll 3,38%-kal. Trump kijelentései különösen aggasztóak voltak, mivel arra utalt, hogy az Egyesült Államok esetleg megszegi az észak-atlanti szerződésben vállalt kötelezettségeit, amelyek értelmében a tagállamoknak egymás védelmére kell sietniük támadás esetén.
