A hazai kajszibarack ültetvényeken a fagy súlyos következményekkel járhat, hiszen bizonyos térségekben akár 90 százalékos terméskiesést is előidézhetett.

A 2025-ös évre vonatkozó előrejelzések szerint az európai sárgabaracktermés várhatóan 10 százalékkal csökken a 2024-es évhez képest. Ez körülbelül 508 ezer tonnát jelent az EU négy legnagyobb termelő országában: Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban és Franciaországban. Érdekesség, hogy ez a mennyiség még így is 1 százalékkal meghaladja a 2019 és 2023 közötti időszak átlagát. Közép- és Kelet-Európában azonban a kemény áprilisi fagyok komoly károkat okoztak, különösen a hazai kajszibarack-ültetvényeken, ahol egyes térségekben (például a Dunakanyarban, Mátraalján és Borsodban) a terméskiesés elérheti a 70-90 százalékot. Magyarországon a várható termés a normál mennyiség 10-20 százalékára tehető, ami 2-4 ezer tonnát jelent, és ez az elmúlt 25 év leggyengébb teljesítménye lehet.

A bevezetőben említettek alapján áruhiányra és emelkedett árakra kell felkészülnünk. Az Agrárágazat tájékoztatása szerint Európában széles körben érzékelhető a kajszibarack hiánya, ami jelentős áremelkedést idéz elő. Egyes helyeken a kilónkénti árak 3-5 euró (1200-2000 forint) között mozognak, ami kiemelkedően magasnak számít. A termelők azonban, a hosszú évek veszteséges gazdálkodása után, végre kedvezőbb helyzetbe kerülnek a megnövekedett árakkal. Itthon viszont nem sok gazda tudja majd értékesíteni a termését a fagykárok következtében bekövetkező kiesések miatt, ráadásul a jelentős import is lefelé nyomja az árakat.

A FruitVeB elemzése szerint a kajszibarack hazánk egyik olyan gyümölcsfaja, amely ígéretes exportlehetőségekkel bír. 2018 előtt évente 4-5 ezer tonna kajszibarackot értékesítettünk külföldön, ám az utóbbi években a termés kiszámíthatatlansága és az árak ingadozása miatt a kivitel jellemzően 1-2 ezer tonnára csökkent. Ezzel párhuzamosan az import is növekedett: míg korábban 0,5-1,0 ezer tonna körüli mennyiséget hoztunk be, addig most ez a szám 1-2 ezer tonnára emelkedett.

A hazai kajszibarack termőterülete 2013 és 2020 között - jó jövedelmezőségének és piaci pozícióinak köszönhetően - dinamikus növekedést mutatott: 4 000 hektárról 5 700 hektárra emelkedett. Az utóbbi néhány évben - elsősorban az egyes években drasztikus terméskieséseket okozó fagykárok miatt - a kajsziültetvények területe csökkent, jelenleg már 5 000 hektár alá zsugorodott.

A legfontosabb termesztési területek közé tartozik Pest és Bács-Kiskun vármegyék, ahol összesen 1 350 hektáron zajlik a mezőgazdasági tevékenység. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, amely 1 100 hektárral büszkélkedhet. Somogy és Tolna vármegyék együttesen 900 hektáron kínálnak termőföldet, míg Fejér vármegye 500 hektáros területével zárja a sort.

A 2025-ös kajszitermés kilátásait már az áprilisi fagyok drámaian befolyásolták, így a szezon kezdetére egy meglehetősen szomorú, de tiszta kép rajzolódott ki. A szakmai szervezet által készített elemzés szerint az idei termés mennyisége 2 000-4 000 tonna között várható, ami mindössze 10-20 százaléka a megszokott normál termésnek. Ez az ezredforduló óta mért leggyengébb eredmény, és a hosszú távú statisztikák alapján még az is lehetséges, hogy a történelem legrosszabb évjáratával állunk szemben.

A kajszibarack termesztését tekintve a legtöbb körzetben sajnos jelentős terméscsökkenéssel kell szembenézni, csupán néhány helyszín maradt, ahol érdemi eredmények várhatók a szüret során. A Kis-Alföld és a Balaton közvetlen környezete azok a ritka területek, ahol a fagyok ellenére 20-30%-os terméskiesés mellett mégis sikerült megőrizni némi értékelhető termést. Azonban ezen tájak területei korántsem bővelkednek ültetvényekben. Ezen kívül az észak-keleti régió és Kecskemét környékén is akadtak kedvező fekvésű területek, ahol 40-50%-os fagykárral együtt is remélhető némi termés, de ezek a területek is meglehetősen korlátozottak. A felsorolt vidékeken kívül, országos szinten a fagykár mértéke sajnos elérheti a 95-100%-ot, ami súlyosan érinti a kajszi termelést.

A korai és a hazai fajták sajnos nem jártak jól az idei évben. Néhány későn érő fajta, mint például a Kioto, Bergeval és Flavor Cot, bár ők is komoly károkat szenvedtek el, mégis alapvetően befolyásolják az idei termés alakulását.

A hazai kajsziágazat az utóbbi 25 év legnagyobb terméskiesésével néz szembe, ami független a ültetvények korszerűségétől, állapotától, a termelési színvonaltól, a termőhely adottságaitól, valamint a fagyvédekezés módjától és intenzitásától - áll a jelentésben.