A fizetésemelés érdekében fontos lenne, hogy támogassuk az igazságszolgáltatási reformot.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) nyilvánosságra hozta a megállapodás-tervezetét, melyet az Igazságügyi Minisztérium kíván ratifikáltatni a bíróságot képviselő szakmai szervezetekkel, összhangban a bírói fizetések emelésének kérdésével.
"A felek kölcsönösen elfogadják, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében együttműködnek. Kiemelt figyelmet fordítanak a megfelelő anyagi megbecsülésre, a szervezeti struktúra hatékonyságára, valamint a minőségi igazságszolgáltatás erősítésére" - áll a 24.hu tudósítása szerint a bevezető rendelkezések között.
A megállapodás első részében az illetményemelést részletezi. Így 2027-ig három lépcsőben, évenként emelnének a béreken. A cél, hogy a bírák esetén az átlagos jövedelem 48 százalékkal növekedjen, így érje el a bruttó 2.250.000 forintot, a bírásági titkárok és fogalmazók esetében 82 százalékkal növekedjen, így érje el a bírák jövedelmének 50 százalékát, azaz 1.125.000 forintot, a további bírósági tisztviselők esetében 100 százalékkal növekedjen, így érje el a bírák jövedelmének 38 százalékát, azaz bruttó 850.000 forintot. Az ügyészek és az ügyészségi dolgozók is hasonló emelésben részesülnek, velük együtt összesen 212 milliárd forintba kerül a bérrendezés.
Természetesen, semmi sem ingyenes, és ezért a kormány a bíróságok támogatásával a következő lépéseket tervez végrehajtani: a bírói nyugdíjkorhatárt 70 évre emelnék, amelyet még 2011-ben töröltek el, komoly vitákat generálva az Orbán-kormány idején. A bíróvá válás alsó korhatárát 30 évről 35 évre emelnék, a kinevezések során pedig a "más jogi területen szerzett tapasztalat hangsúlyos értékelése" kerülne a középpontba. A bíróságok eltérő terheltsége miatt a működésük és szervezeti felépítésük áttekintésére is sor kerülne, ami átszervezéseket, összevonásokat és esetleges bezárásokat vonhat maga után - hívja fel a figyelmet a portál. Az intézkedéscsomag részeként a polgári ügyek részletes indoklási kötelezettségét eltörölnék, míg a cégekkel és jogi személyekkel kapcsolatos döntések a bíróságoktól a közigazgatási hatóságokhoz kerülnének.
