A félelem és a kiszámíthatatlanság csökkenti Oroszország vonzerejét a közép-ázsiai bevándorlók körében.
Oroszország évszázadok óta kulcsfontosságú helyszín a közép-ázsiai munkavállalók számára. Azonban az utóbbi időszakban, a diszkrimináció, a migránsokkal szembeni erőszakos cselekmények növekedése, valamint a gazdasági nehézségek következtében az ország vonzereje jelentősen csökkent.
A kirgizisztáni Osban élő Aktilek egy évtizeden át dolgozott Oroszországban szakácsként, taxisofőrként, valamint utcaseprőként, mielőtt egy betegség miatt visszatért a hazájába, ahol vállalkozásba kezdve autókereskedést alapított. A 32 éves férfi megdöbbent, amikor előző hónapban négy év után először járt Moszkvában. "Óriási a különbség a régi és az új Oroszország között" - mondta.
A látogatása során akadt olyan alkalom, amikor a rendőrök három ízben is igazoltatták őt, miután már az érkezésekor kihallgatták. "Bár elsőre furcsán hangzik, a bevándorlókat a rendőrök és a közönséges emberek egyaránt úgy kezelik, mintha csupán a cipőjüket akarnák megtörölni rajtuk" - mondta el tapasztalatait.
A közép-ázsiai vendégmunkások milliói évtizedek óta Oroszországot tekintik elsőszámú célpontjuknak, még akkor is, ha sokan zaklatásnak és hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve. Az utóbbi időszakban azonban a helyzet drámai fordulatot vett: a fizikai támadások száma aggasztóan megnövekedett, ami mellett a gazdasági visszaesés is súlyosan érinti az ország vonzerejét. E tényezők együttese jelentősen csökkenti a közép-ázsiai munkavállalók bizalmát, akik egyre inkább keresik a biztonságosabb és kifizetődőbb lehetőségeket más országokban.
Az ukrajnai totális invázió és az azt követő szankciók jelentős sokkot okoztak az orosz gazdaságban. Ennek következtében a rubel, az ország hivatalos valutája, drámaian csökkent értékében.
Az orosz hatóságok az utóbbi időszakban több tízezer közép-ázsiai állampolgárt kényszerítettek ki az országból, és sokak beutazását megtiltották, miután az Iszlám Állam terrorista csoport márciusban brutális módon, körülbelül 140 embert ölt meg egy koncertteremben Moszkva közelében. Az eddigi legnagyobb oroszországi terrortámadás nyomán több tádzsik férfit letartóztattak, akik a letartóztatásuk során szembesültek a kegyetlenséggel, mivel jól látható sérülésekkel és kínzásokkal tértek vissza. "A Crocus City Hallban történt eseményeket követően a hatóságok elkezdtek szigorúbban ellenőrizni mindent, és a regisztrációt is alaposabban megvizsgálják - mesélte egy kirgiz munkavállaló, aki Moszkvában tartózkodik. - Öt órán át tartottak minket a repülőtéren, ahol mindenféle kérdésekkel bombáztak minket: Milyen céllal érkeztünk? Még a telefonjainkat is átvizsgálták" - emlékezett vissza a történtekre.
A külföldi munkavállalók túlnyomó része Közép-Ázsiából érkezik Oroszországba.
Oroszországban napjainkban a munkavállalók között sokan a gazdasági instabilitást és a rendőri ellenőrzések szigorát emelik ki legfőbb aggodalmukként. "2024 igencsak nehéz év volt számunkra. Gyakorlatilag csupán a megélhetésünket próbáltuk biztosítani a munkánkkal" - osztotta meg tapasztalatait egy üzbég vendégmunkás.
Egy kirgiz férfi megosztotta gondolatait a helyzetéről, kifejezve, hogy az utóbbi időben nem tapasztalt semmilyen pozitív hírt. Ezzel párhuzamosan megemlítette, hogy új migrációs jogszabályok vannak kilátásban. "Azt hallottam, hogy egy új korszak kezdődik a migránsok számára. A jövőben már nem lesznek kedvezmények" – mondta.
Az orosz belügyminisztérium legfrissebb jelentése alapján az idei év első hat hónapjában körülbelül 143 ezer ember nem léphetett be Oroszország területére, ami számottevő emelkedést mutat a 2023-as adatokhoz képest. Ezen kívül közel 93 ezer személyt toloncoltak ki az országból, ami 53%-os növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva, ahogy azt a tárca hivatalos közleménye is kiemeli.
A közép-ázsiaiak egy része önszántából dönt a távozás mellett.
A kirgiz külügyminisztérium adatai alapján 2022-ben körülbelül 587 ezer kirgiz állampolgárt regisztráltak hivatalosan Oroszországban, ahol éltek és dolgoztak. Az idei nyárra ez a szám jelentősen csökkent, és már csak körülbelül 411 ezer főt tesz ki.
A közép-ázsiai migránsok Oroszországba irányuló áramlása folyamatosan csökken, ami arra ösztönzi őket, hogy Európában és Dél-Koreában keressenek új munkalehetőségeket. Savkat Mirzijojev, Üzbegisztán elnöke, ősszel migrációs megállapodást kötött Olaf Scholz német kancellárral. A megállapodás részletei, beleértve a megállapított kvóta nagyságát, azonban egyelőre nem kerültek nyilvánosságra.
A kirgiz kormány arról számolt be, hogy a Dél-Koreában munkát vállaló állampolgárok száma már közel megduplázódott, a 2022-es nyolcezerről két év alatt tizenötezerre nőtt. A hivatalos adatok szerint emellett 92 ezer üzbég is legálisan dolgozik a kelet-ázsiai országban.
A fejlettebb országokban a külföldi munkavállalók bére gyakran lényegesen magasabb, ugyanakkor úgy tűnik, hogy sok más nemzet nem mutat akkora nyitottságot a vendégmunkások fogadására, mint Oroszország.
Ironikus módon, Oroszországban a munkaerőhiány paradox módon felfelé tolja a béreket, így egyes közép-ázsiai migránsok számára kedvezőbb kereseti lehetőségeket teremt.
Az orosz Migrant Szervisz legfrissebb nyári jelentése szerint a vendégmunkások bérezése az ipari szektorban jelentős növekedésen ment keresztül: januárban még 105 ezer rubelt kerestek, júniusra azonban ez az összeg már 145 ezer rubelre emelkedett. Ha a munkaerőhiány továbbra is fennáll, akkor valószínű, hogy a bérek még tovább emelkednek a közeljövőben.
